2015, a toporgás éve

Az egész szezonnak lendült a kockás zászló, amint Nico Rosberg átszelte Abu Dhabiban a célvonalat. Az utolsó lekapcsolhatja a villanyt, kezdődik a szünet, a szemünk előtt zajló csaták átmenetileg színfalak mögé, illetve a szavak szintjére szorulnak.

Két nem túl izgalmas futam foglalta keretbe az idei szezont, aminek felvillant némi reménysugár a végére. Nekünk, nézőknek, és Nico Rosbergnek is. A tétnélküli hajrában elért sikerek őt igazolják, sorozatban kivívott rajtelsőségei, valamint az, hogy a hat pole-ból hármat győzelemre is tudott váltani azt jelzi, hogy jobban alkalmazkodott a finom szezonközi változásokhoz. Hogy közben elvesztette a bajnokságot? El, ráadásul hamarabb, mint tavaly, mégis mentális fölényben zárta az évet, és ez az, ami a csapaton belüli melodrámában igazán számít. Elhagyhatta volna magát, amiért nem maradt miért küzdenie, de vállat vont és ment tovább. Hamilton is vállat vont, de ő azért, mert elérte, amit akart. Folyamatosan bántotta a vereség, de látszólag nem tett semmit érte, hogy forduljon az állás, csak a mantráit hajtotta: ő a bajnok, mindegy, hogy Rosberg hány futamot nyer, a világbajnok sokkal jobban hangzik, mint a futamgyőztes. És hogy sosem panaszkodott, amikor kikapott tőle. Itt az ideje új célt kitűzni. Ne felejtsük el, hogy Rosberg ezt a feleslegesnek, nevetségesnek, szánalmasnak stb. tartott minivébét ugyanazzal a motorral teljesítette, amit a monzai elfüstölés után kapott. Végül az egység is és ő is kibírta, kíváncsi vagyok, felállította-e vele a legtöbb versenyt teljesítő motor rekordját. Joggal várja optimistán a következő szezont, igaz a leintés után szinte azonnal elindult (száj)karatebajnokság kikezdheti a hirtelen jött, ki tudja, mennyire törékeny magabiztosságát.

Hogy mennyire jó ő? Egyelőre ennyire. A minibajnokság végeredménye:

Rosberg: 75 pont

Hamilton: 54 pont

Az utolsó versenyhétvége azzal kezdődött, hogy a Mercedes mindkét pilótája hátrányban érezte magát. Rosberg a Szingapúr óta nyúzott erőforrásra, Hamilton pedig Szingapúr óta kezdődő vezethetőségre a panaszkodott, és kijelentette, hogy nem számít könnyű előzésre. Biztos nem kérdezte meg Vettelt a 2012-es felzárkózásáról. Vagy a mostaniról. Az sem volt túl bizalomgerjesztő, hogy a Mercedes vezetői előzetesen azzal próbáltak hangulatot kelteni, hogy szerintük előfordulhat ütközés a pilótáik között. Mutatja, mennyi jelentősége volt ennek a mondatnak, hiszen Toto Wolff azóta olyan nyilatkozatot tett, hogy a versenyzőik közti súrlódás a csapat legnagyobb ellensége, ezért nem kizárt, hogy változtatni fognak a felálláson 2017-től. Ezzel elismerték, hogy képtelenek felülkerekedni a rossz hangulaton, ezért inkább elküldenék a probléma forrását. Amíg akkora a technikai fölényük, hogy majdnem 300 ponttal verik a konstruktőri második helyezettet, megtehetik. Nem szükséges hozzá két élmenő. Megbízhatóságuk javulásáról árulkodik, hogy idén a duplapontos baromság nélkül is több pontot szereztek, mint 2014-ben. Ha az általam is ostorozott Kimi Raikkönen lényegesen több pontot szerzett volna, akkor sem lenne kisebb horderejű az elsőségük. Érdekes, hogy a finn mindhárom idei dobogóját esti futamon szerezte. (Ebből kétszer rózsavizet kaptak a dobogósok, lehet arra hajtott?) Most azt mondom, jövőre is nyerjen a Mercedes. De úgy, ahogy 2012-ben a Red Bull tette, hogy közben a nézők is kapjanak valamit. Csak a legoptimistább elképzelések szerint oldódhatnak valamennyire a merev frontvonalak, de álmodozni lehet.

Bernie Ecclestone szerint idén minden futam kiváló volt, ami erős túlzás. Az amúgy híresen izgalmas Spa vagy Brazília még szódával sem ment el. Írás közben úgy éreztem, hogy a semmiről szaporítom a szót. Abu Dhabi dettó. A nem túl izgalmas szabadedzéseket csak Sebastian Vettel rádióban előadott éneklése dobta fel, Carlos Sainz n+1 műszaki hibája már semmilyen meglepetést nem okozott. Nincsenek szavak, mennyi balszerencse érte első évében. A spanyol átok odapörkölt Fernando Alonsónak is, aki rögtön elintézte a saját és Pastor Maldonado versenyét a rajt után, amibe a mögöttük érkező Vettel is majdnem belekeveredett. Az, hogy a Mercedes megint megvétózta Hamilton saját taktikájára vonatkozó javaslatát nem teljesen igaz, de azért szépen rábeszélték a maguk igazára a szuperlágy-lágy vitában. Kipróbálhatták volna, legfeljebb Hamilton tanult volna a saját hibájából, ha elbukta volna a harmadik helyet.

A Ferrari elbaltázott taktikájának köszönhetően másodjára fordult elő, hogy Sebastian Vettel búcsúzott az időmérő edzés első szakaszában. Nem álltak teljesen a helyzet magaslatán Raikkönen második kiállásánál sem, de legalább már nem fordulhat elő ilyen malőr. Az év végére elfogyó Williams sem bánja, hogy véget ért a szezon, őket sem fenyegeti több hibalehetőség a boxban. Veszélyes kiengedésért a versenybírák ötmásodperces büntetést szabtak ki Valtteri Bottasra, amiért elkaszálta a saját első vezetőszárnyát Jenson Button autóján. Mivel az ő gépe sérült meg, még egyszer ki kellett jönnie a boxba, aminek következtében ugrott az összesítésbeli negyedik helye. Többet vártam idén a Williamstől. A fejlesztések leállításával egyre gyorsabban elfogytak, de a teljes szezonra érvényes, hogy azokra a dobogós helyekre, ahová őket vizionáltam, szinte végig a Ferrari állt fel.

Ha már víziók, nem tudom, milyen homályos kristálygömböt néztem, amikor közvetlenül a tesztek után, de még az Ausztrál GP előtt ezt a sorrendet tippeltem végeredménynek. Lehet röhögni:

  1. Mercedes
  2. Williams
  3. Ferrari
  4. Red Bull
  5. Sauber (!)
  6. McLaren
  7. Lotus
  8. Toro Rosso
  9. Force India (!)
  10. Manor

Valamint nem valósult meg:

  • Raikkönen elküldése
  • nagy Ferrari-Williams csata
  • Verstappen beég
  • Kvyat nem nő fel a Red Bullhoz
  • Maldonado távozik

A listámat olvasva még nem teszem meg tétjeimet a következő évre, legfeljebb nagyon óvatosan, és akkor is csak a tesztek után. Örülök annak, hogy 2016-tól újra tizenegy csapat huszonkét versenyzőjét láthatjuk. Az átalakuló Manor valószínűleg senkit sem tart meg az év során rajthoz álló versenyzői közül, így talán nem érkezik az ideinél kevesebb újonc. Az utánpótlás szériák átalakításának hatását évek múlva érezhetjük igazán, most még lesz jelentkező bőven. A Lotusnál sem biztos senki helye, szóval akár újoncok tömege várható. A csapat amúgy megint anyagi segítségre szorult, hogy legalább bejussanak a garázsukba. Ezt a kínos szituációt legkevésbé az alkalmazottak érdemelték meg. De a Renault már csak ilyen, amikor nagyon meg nekik, akkor tarolnak, amikor nagyon nem, akkor meg a halálukon vannak. Csakhogy ezúttal három istállót és hat versenyzőt készültek magukkal rántani, amíg nem születettek a hozzájuk köthető nagy bejelentések (történelmi státuszú csapatként visszatérő gyári Renault, a Red Bull TAG-Heuer nevű motorja).

Ezzel az összegző, jövő évre is kitekintő szösszenettel zárom az idei futamösszefoglalók sorát. A blog nem áll le teljesen, de kicsit toporogni fog, mint ahogy a poszt címében az idei szezont jellemeztem.

Vitriol a Facebookon

(Csak akkor szólj hozzá, ha káromkodás és személyeskedés nélkül is megy!)

 Kép1 kép2 kép3