Piros szombat, piros vasárnap
Tizenhat éve nyert utoljára a Ferrari Monacóban, mégis az szolgáltatja a fő témát, hogy történt-e csapatutasítás a pontversenyt vezető Sebastian Vettel győzelme érdekében. Mercedes-mentes dobogó, Lewis Hamilton sokadik, furcsa baleset. kép
1-2-1-2-2-1. Ezek Vettel idei helyezései (129 pont).
2-1-2-4-1-7. Ezek pedig Hamiltoné (104 pont).
+ A Ferrari átvette a vezetést a konstruktőri tabellán.
A lehető legrosszabbkor viselkedik Hamilton szavaival élve dívaként a Mercedes. Győzelemmel a zsebében érkezett Monacóba, és azt hangoztatta, élvezi, hogy idén nincs csapaton belüli feszültség. Érthető. Ha kell, Valtteri Bottas elengedi őt, vagy feltart másokat. Az ex-csapattárs Nico Rosberg szerint az egész Mercedes Hamilton mögött áll, szóval igazán jó időszak ez a britnek. Aztán egy hónappal Oroszország után megint félrement valami, ismételten csak Hamiltonnál. Daniel Ricciardo az első két szabadedzés után megjegyezte, hogy ha ez a Mercedes tempója, amit látunk, akkor nagyon jó. Csütörtökön még rá lehetett fogni az autó hosszú tengelytávjára a címvédők hátrányét, de amíg Bottas a harmadik helyen zárta az időmérőt, addig Hamilton kiesett a Q2-ből, akinek a sárga zászlós szakasz miatt el kellett vennie a lábát a gázról. Rendben, de mit csinált előtte? Sokakhoz hasonlóan a tapadással küzdött. Megint ott tartunk, hogy a leglágyabb Pirelli abroncsok is elpusztíthatatlanok, ráadásul nehéz őket működésre bírni. Hamilton akkor sem lett volna esélyes a pole-ra, ha bekerül a top10-be. Készülhetett a kármentésre a 14., majd a kiszabott büntetések miatt a 13. helyről, egyenesen a mezőny sűrűjéből. A Mercedes szerint még a látottaknál is nagyobb a Ferrari előnye.kép
Az időmérőn két csoda is született. Az egyik, hogy mindkét McLaren bejutott a Q3-ba, a másik, hogy Kimi Raikkönen kilenc év, 128 nagydíj után először szerezte meg az első rajtkockát. Rögtön elszabadultak az érzelmek, na nem az övé, hanem másoké. Lehetett örvendezni, de sokat elmondott az egyébként szoros eredményről a csapatfőnök megjegyzése, miszerint olykor előjön Raikkönenből a bajnok. Ez kevés. Közhely, hogy mindenki győzelemre hajt, csak nem mindenki esélyes a győzelemre. Amikor olyan kiélezett a bajnokság, mint az idei, mérlegelnie kell az érintett csapatoknak, hogy kit támogatnak. Soha nem volt kérdés, ki a favorit a Mercedesnél vagy a Ferrarinál. A mindössze hetedik helyen befutó Hamilton nem felejtette el megjegyezni, hogy jól látszik, hogy a Ferrari egyértelműen Vettelt részesíti előnyben. Ezzel nem vitatkozom, csak éppen a Mercedes is „valaki” köré épül. Rosberg is megmondta, milyen jó helyzetben van most Hamilton, ő ne tudná. Azt is tudja, milyen Monacóban gyengélkedni, miközben a csapattársa dobogón végez.kép
Ugyan nem előzött Vettel a rajt pillanatában, és nem hallottunk utasítást, sikerült helyet cserélnie Raikkönennel. Ott veszett el a finn győzelme, ahol Vettelé megszületett: a tempón. Miről beszélnek azok, akik szerint:
„A Ferrari ellopta ezt a győzelmet Raikkönentől!” – Miért nem ment meggyőzőbben?
„Kiminél lassabban cseréltek gumit” – Mese. Kettős befutó volt a cél.
„Le is állíthatom az autót, ha azt szeretném. Csapatként dolgozunk (…)" – Raikkönen szavaiból erős ellentmondás érződik. Persze, hogy nem elégedett a végeredménnyel, azonban nincs itt semmi összeesküvés: Vettel már Raikkönen mögött is gyorsabb volt. Az élen haladó finn ragaszkodott a hamarabbi cseréhez, ami eleve őt illette meg a kedvezőbb pozíciója miatt, a futam után viszont arról beszélt, hogy nem érti, miért hívták ki olyan korán. Ezalatt Vettel nem csak megörökölte a helyét, hanem meglógott az üldözői elől, akik ekkor már mind frissebb gumin haladtak. Előnye elegendőnek bizonyult, hogy a kerékcseréje után is visszaálljon az élre. Raikkönen a második helyen sem tudott látványosan gyorsulni. Ricciardo olyan ütemben érkezett a nyakára, hogy nem voltam benne biztos, hogy megőrzi a második helyét. Pláne amikor pályára küldték a Safety Cart, miután Jenson Button az oldalára borította és a falhoz tolta Pascal Wehrleint.kép
A Red Bullok kis híján összeértek, de olyan tiszta rajtot láttunk, hogy szinte helycsere sem történt. Hamiltonon kívül csak Marcus Ericsson és Kevin Magnussen tudott előzni, utóbbi mindjárt két autót is. Hamar vonatozásba fulladt a verseny, tíz perc elteltével mindannyian DRS távolságon kívülre kerültek, és csak a kerékcserék előtt kezdtek visszazárkózni egymásra. Az a Hamilton állt ki legkésőbb, akitől sok rádióbeszélgetést bejátszottak, amiben a tapadás hiányára panaszkodott. Tapadt is a gumi meg nem is, másként fogalmazva nem kopott, de cserében instabilan viselkedett. A Pirelli idén is ultragáz.
Az egyáltalán nem túl tempós utcai pálya és Hamilton gyengélkedése meghozta a Red Bull nagy esélyét. Mindketten a brit előtt végeztek, mégis csak az egyikük távozott elégedetten. Max Verstappen végre be akart fejezni egy Monaco GP-t, Ricciardo pedig kárpótlást szeretett volna a bokszutcai tavalyi blamáért, ami akkor a győzelmébe került. A blama rémképe visszatért, amikor a csapata az időmérőn rosszkor, a legnagyobb forgalomban küldte ki az utolsó gyorskörre. Taktikai hiba szombaton, majd taktikai siker a versenyen: egyetlen kerékcseréjével nem csak Verstappen, hanem Bottas elé is vágott. Az akkor ötödik Verstappen nem értette, hogy került az ausztrál a harmadik helyre:
– Daniel volt már kint?
– Igen – válaszolta a versenymérnöke.
– *sípszó*
Végül Verstappennek meg kellett elégedni az ötödik hellyel, ugyanis csak a Safety Car utáni újraindításkor tudott előzési pozícióba kerülni, csakhogy abban a pillanatban Bottas Ricciardóval, Ricciardo pedig Raikkönennel csinálta ugyanezt.kép
Nagyjából ötven körön keresztül Monaco az unalmasabb arcát mutatta, aztán ha nem is a pokol, de valami elszabadult a mezőny hátsó részén.
A többiek:
Williams: a nem igazán Monaco-nagymenő Felipe Massa kilencedik, a pályát korábban nem ismerő Lance Stroll *dobpergés* miután már az egyik edzésen is palánkozott, kiesett.
Force India: megszakadt a kettős pontszerzés sorozata, dupla nulla, de legalább nem DNF. Sergio Perez idegesen versenyzett („kit érdekel, ha elfüstöl a motor”), Esteban Ocon szombat délelőtt a palánkkal, vasárnap defekttel küzdött. Egyre messzebb kerülnek a Red Bulltól, viszont kölcsönösen nem tekintik valódi vetélytársnak egymást.
Toro Rosso: mindkét versenyzőjük erősen kezdett, aztán az időmérőn csak Carlos Sainz jutott a legjobb tízbe. A spanyol a hatodikról rajtolt, és ugyanott végzett (Hamilton előtt!), a legpechesebb versenyző díjára „hajtó” Danyiil Kvyatot Perez ütötte ki pontszerző helyről.
Renault: dupla nulla, Nico Hülkenberg volt az első kieső, Jolyon Palmer, akinek kezd kifelé állni a szekere a Forma-1-ből, végigment.
Haas: módosítottak a festésükön. Romain Grosjean a nyolcadik helyről rajtolt és ott is ért célba, Kevin Magnussen tizedik lett.
McLaren: dupla DNF. Ezen a hétvégén Fernando Alonso Amerikában versenyzett (*dobpergés* ott is kiesett a Honda motor meghibásodása miatt), a helyére a tavaly visszavonult Button ült be, hogy 306. alkalommal is rajthoz álljon. A spanyol a futam előtt élő rádióüzenetben kérte meg a britet, hogy vigyázzon az autójára, amit Button nem tudott teljesíteni. Ott akart előzni, ahol soha nem volt hely: az alagút előtt felkente Wehrleint a falra, amiért következő versenyre tolt rajtbüntetést és büntetőpontokat is kapott, melyeket a Kanadától visszatérő Alonso nem örököl meg tőle. Stoffel Vandoorne pontszerző helyen csapta falnak az autóját. kép
Sauber: dupla DNF. Az idén egyszer már lesérült Wehrlein oldalára borulva a falban kötött ki, Ericsson a saját csapattársa balesete miatt beküldött Safety Car mögött nem tudott elfordulni és palánkozott.
(Csak akkor szólj hozzá, ha káromkodás és személyeskedés nélkül is megy!)