Ki érdemelte a diadalt? Az, aki az élről rajtolt, vagy az, akinek hosszabb távú céljai vannak, történetesen az egyéni bajnokság? Csapatutasítás, sokadik felvonás.

Lewis Hamilton: 306 pont (8 győzelem)

Sebastian Vettel: 256 pont (5 győzelem)

Valtteri Bottas: 189 pont

Valtteri Bottasnak el kellett elengednie a bajnokságot vezető csapattársát. Várható volt? Igen. Kommunikálták előre? Igen. A Mercedes magyarázata azonban sántít, a nehéz napjuk csak szavak szintén létezett.

Péntek. Az első szabadedzés végeredményét látva kiderült, hogy a Mercedes lágy gumikeveréken is csak egy hajszállal maradt el a hiperlágyon elsőséget szerző Sebastian Vettel mögött. Fel is jegyeztem, hogy mindjárt beindul a szokásos forgatókönyv, különben is, nincs még egy ennél „mercedesesebb” pálya a naptárban, és úgy is Hamilton rajtol másnap az élről. A második szabadedzésen eltűnt a Ferrari a Mercedes mögül, helyükre az a Red Bull lépett, amelyről már előre tudhattuk, hogy motorkomponensek és a váltó cseréje miatt a mezőny végére kényszerülnek.

Szombat. A harmadik szabadedzés után is felírtam, hátha nem hinném el, hogy ebből sima Mercedes első sor lesz, majd az időmérőn a „valaha volt legjobb Hamilton” (by Szujó Zoltán) belehibázott az utolsó mért körébe. Bottas végzett az élen. Régen láttam már ilyen kiszámítható kvalifikációt, már ami a Mercedes előnyét illeti. Bottas egyértelműen győzelemre készült, teljesen érthető. Nem mondhatta azt, hogy tisztában van vele, hogy neki addig nem osztanak lapot, amíg matematikailag nyitott az egyéni világbajnoki cím. Toto Wolff elkezdte felépíteni a kommunikációs stratégiát: szerinte a finn elsősége „megnehezíti” a csapatutasítás kérdését, nehéz azt mondani neki, hogy mégsem nyerhet. Csak az ismétlés kedvéért a hétvége kulcsszava a Mercedes kommunikációjában: nehéz. A verseny előtt 110 pont választotta el egymásról a két Mercedesest, így adott a legfontosabb cél: Hamiltonnak mindenképpen Vettel előtt kellett végeznie, hogy tovább növelje az összetettbeli előnyét.

Vasárnap. Bottas egyik kedvenc és legsikeresebb pályája ez a vonalvezetése miatt sokat kritizált helyszín. Itt győzött először a Mercedes színeiben, méghozzá a harmadik helyről rajtolva, minden eddig csapattársát legyőzte az időmérőkön, valamint versenyben futott leggyorsabb kör is fűződik a nevéhez Szocsiban. Rossz ómen, hogy az előző, ausztriai rajtelsőségét nem tudta győzelemre váltani. Korántsem biztos, hogy a futam délelőttjén hangzott el, pusztán akkor jelent meg hírként, hogy összejátszhatnak a rajtnál a Mercedes versenyzői, illetve előfordulhat utasítás is. Természetesen a második helyről induló Hamilton érdekében, Bottas kárára. Wolff nem a jövőbe látott, ez volt a stratégia. Ebben a sorrendben. Helycsere akkor még nem történt, Bottas szélárnyéka esélyt adott rá, hogy Vettelnek ne legyen esélye megelőzni Hamiltont az első féktáv előtt. Egy pillanatra Hamilton elé került a Ferrari, majd az első kanyarban egy pillanatra Hamiltont láthattuk Bottas mellett. A jobbkanyar Bottasnak kedvezett, máskülönben balkanyar esetén rögtön megtörtént volna a csere. Azt a szélárnyékozást csinálta a Mercedes, amint a Ferrarinak is kellett volna Monzában, amikor ők rajtoltak az élről.

Már-már úgy tűnt, a Ferrari és Vettel sikeresen elévágott Hamiltonnak a bokszkiállással. Hamilton úgy látta, hogy Vettel cikázott előtte, majd egy második támadással bevetődött a német mellé. Egyes vélemények szerint Vettel keményebben is védekezhetett volna, túl hamar adta fel a pozícióját. Azt persze megvizsgálták a verseny alatt, hogy valóban irányt váltott-e Vettel, de azt nem, hogy a visszajátszás alapján Hamilton bokszutcába menet átlépte a fehér vonalat. Már csak Bottas és a versenyt vezető, de kerékcsere előtt álló Max Verstappen maradt Hamilton előtt, adva volt a helyzet a csapatutasításra. Bottasnak szó szerint úgy adták elő, hogy Hamiltonnál hólyagosodás lépett fel, ezért szükséges az elengedés. Szabad szemmel még nem látszott a hólyagosodás, ettől persze a köridőkben megmutatkozhatott. Picivel később Hamilton a motor teljesítményének kihagyását jelentette rádión. Huszonegy kör volt hátra, és már senki nem tervezett több kerékcserét, pláne, hogy a Red Bullok még mindig nem jártak a bokszban. A motor időnként magától is megjavul, emlékezzünk csak Verstappenére Szingapúrból. Hamiltonnal is ez történt.

Az utolsó előtti körig nyilvánvaló volt, hogy mindkét fél, vagyis a cserével élre kerülő Hamilton és az utasítást zokszó nélkül teljesítő Bottas is tisztában volt a taktikával. Aztán a befutó előtt furcsa rádióbeszélgetést játszottak be a rendezők a közvetítésbe. Bottas arra célzott, hogy visszakaphatná az első helyét, mire egyenesen a főnöke világosította föl a levezetőkörben, hogy miért nem lehetséges:

Olyan érzésem támadt, mintha elfelejtették volna Bottasszal közölni, hogy a csere végleges, ez nem a 2017-es Magyar Nagydíj második felvonása. Itt sem a kedvezményezett pilóta kérte a cserét, azonban mintha megszakadt volna a kommunikáció a versenyző(k) és a csapat pitwallja között. Wolff a futam utáni interjúban megpróbálta ad hocnak, nem előre megbeszéltnek beállítani a stratégiát, mondván azért kezdték Bottasszal a kerékcserét, hogy „megvédjék a győzelmét”. Aha. Most írnék valamit azzal kapcsolatban, honnan ismerős ez a megvédjük szöveg, de inkább nem keverem ide, elég az áthallás az értő füleknek. Lefordítva: úgy védtük meg a győzelmet, hogy átadtuk a garázs másik oldalának. Mert a győzelem a miénk, a Mercedesé, és mi döntjük el, hogy csapaton belül kié. Wolff azt is hozzátette, hogy Hamilton pozíciót vesztett Vettelhez képest az elhúzott kerékcserével. Két-három kör nem üzemi hőmérsékletű gumikon a Ferrari mögött, az okozta a gumi hólyagosodását. Wolff magyarázatát cáfolja, hogy Hamilton úgy ment át Vettelen, mintha ott sem lett volna előtte.

Miért ne nyerhetne a finn, ha tavaly is belefért három Bottas-győzelem Hamilton bajnoki címébe? Ötven pont az ötven pont előny. Nem negyvenhárom, mint amennyi akkor lenne, ha Hamilton második helyen zárta volna a versenyt. Zsinórban három Hamilton győzelem után sem hiszem, hogy majd a következő helyszínen kárpótolják a csapat döntéseit megértő, kiváló csapatjátékosként jellemzett Bottast. A konstruktőri címmel a zsebükben sem, ha ismét azt szereznék meg hamarabb. Majd ha Hamilton ötszörös világbajnokként megnyugszik.  

„Lehet, hogy még „jóban” leszek a koccanások és kisípolt rádiózások leendő bajnokával. Én szóltam, nyugodtan számon lehet kérni a későbbiekben.” – írtam az Olasz Nagydíjat követően. A születésnapos Verstappenről van szó, aki ha nem állna bele szócsatákba a Renault-val, amiért egyik motorspecifikáció sem hozza az elvárt szintet, és kicsit szerényebben nyilatkozna a következő évtizedéről, hogy ő négy bajnoki címet szeretne nyerni harmincéves korára, szinte már kedvelném is, amiért ilyen profi lett az év második felére. Aki a tizenkilencedik helyről úgy is előre tud lépni, hogy nem az övé a legerősebb autó, ami ráadásul nem esik szét alatta, és a rajttól nyúzott lágy gumikon is gyorsabb köridőkre képes, mint a többiek mögötte ugyanolyan keveréken, kijelenthető, hogy megérett a következő lépésre. Tudom, hogy nyerni akar. Tudom, hogy képes rá. Vegye át Vettel lojalitását, még ha gyűlöli is a jelenlegi körülményeket az erőforrásuk miatt, és ne törjön össze senkit. Hónapok óta bírja rombolás nélkül, mindenkinek jobb, hogy huszonegy éves korára és negyedik szezonjára megszabadult volna a régi vonzalmától a repkedő alkatrészek iránt. Kopp-kopp…Itt még az élen 

Mostanában kevés szó esik Daniel Ricciardóról, aki szerintem legkésőbb a távozása bejelentése óta elengedte az évet időmérőstől, mindenestől. Az előző futam óta nem vehet részt a következő évi autóval kapcsolatos megbeszéléseken, Monaco óta kevesebbszer volt tiszta hétvégéje, mint ahányszor kiesett, negyedik-hatodik helyek valamelyikén zár, és barátkozhat a gondolattal, miszerint leendő csapata 2021 előtt nem kecsegteti győzelmi eséllyel. A Renault-nak ez a 2021-es célkitűzése, ha jól emlékszem három évvel haladja meg az előzőt: mikor a Lotus visszaalakult gyári csapattá, három évet adtak maguknak. Az akkori három év pedig most telik le, és egy árva dobogóra se futotta. Kár, hogy a Red Bull egyértelműen a B ligát képviseli. Még nagyobb kár, hogy egyedül, az utánuk következők már a C-be sorolhatók. Formula ABC.

A többiek:

Racing Point Force India: Itt is főszerepet játszott a csapatutasítás, a ha nem tudod megelőzni az előtted lévőt, vissza kell adnod a helyed a csapattársadnak féleképpen. Kettős pontszerzés, Esteban Ocon kilencedik, Sergio Perez tizedik helyen futott be, azaz esetükben Ocon javára született döntés.

Williams: dupla nulla. Öt fordulóval a vége előtt csoda lenne, ha nem az utolsó helyen zárnák a konstruktőrit.

Renault: dupla nulla. Érthetetlen a Red Bull teljesítményéhez képest.

Toro Rosso: ugyanolyan nem motoreredetű műszaki hiba okozta kettős kiesést az első körökben. Pierre Gasly autójának glóriája alá keresztben berepült egy törmelék.

Haas: a másik érthetetlen, bár nem dupla nulla. Kevin Magnussen nyolcadik lett, Romain Grosjean láthatatlanná vált. A csapat 2019-es felállásából azért nem. Harmadik érthetetlen.

McLaren: dupla nulla, mint a gyári Renault.

Sauber: mindketten top10-ből rajtoltak, végül csak Charles Leclerc szerzett pontot. A Ferrari jövő évi versenyzője idei második legjobb eredményét érte el a hetedik helyen.

Ez történt tavaly, amikor az év elején rendezték meg az Orosz Nagydíjat. 

Vitriol a Facebookon

(A képek nem tőlem származnak, és felhasználásukból nem keletkezik anyagi hasznom.)