A Mercedes vonaton nincsen fék
A Ferrari gyors, de a jelek szerint nem elég megbízható, ha pedig nem jár kéz a kézben a tempó és a megbízhatóság, 2019-ben sem látunk mást, mint az előző két szezonban. Aki eddig optimista volt, ne kattintson, vagy görgessen le a csapaton belüli párharcok részig.
Megvan ez az eszköz a Men in blackből?
Jó. Most pedig felejtsük el az első négy tesztnapot. Nem írtam róla külön posztot, de ha írtam volna, ezeket a témákat érintettem volna benne:
- tovább javult a megbízhatóság, alig volt műszaki hiba (árnyalja a képet, hogy a Williams kihagyta az első két napot)
- azt rebesgették, hogy kiskaput talált a Ferrari a vezetőszárny kialakításában
- kincstári optimizmus a Red Bullnál, szerintük róluk és a Ferrariról szól a szezon
- fél másodpercre tették a vetélytársai a Mercedes lemaradását
- a Mercedes a múltbéli önmagukat nevezte meg ellenfelének
- Valtteri Bottas agresszívabb fellépést, Max Verstappen (főnöke) türelmet ígért. Harapós Bottas, türelmes Verstappen, avagy üdvözlet az alternatív F1-es univerzumban.
- az előzetes elvárások ellenére gyorsultak az autók, és NEM vált könnyebbé az előzés
PR fronton semmi extra nem történik az előző évekhez képest: a vetélytársak egymást dicsérgetik, és nem fedik fel a lapjaikat, mások hülyeségeket beszélnek, a szakírók pedig sokszor egymásnak is ellentmondó elméleteket gyártanak. „Öt év Mercedes uralom után sem látszik a fény az alagút végén” – írtam a tesztek előtti seregszemlében, majd kiderült, hogy látni, csak kiderült, hogy a fény vonattól származik.
Az első teszthét a szárnylapok dőlésszöge körül forgott. Kiderült, legalábbis szóban elhangzott, hogy a Mercedes még a szimulációs fázisban kipróbálta a Ferrari megoldását, de állításuk szerint a W10-en nem működött, és eleve nem érné meg lemásolni az olaszok szárnykialakítását, mert ahhoz túl sokat kellene módosítani az autójukon. Aztán nem is olyan lassan mégis megváltozott a Mercedes. Persze alapvetően nem újdonság, hogy a csapatok finomítanak az alapkonstrukciójukon a tesztek alatt. Itt egy új függőleges terelőelem, ott egy vékonyabb oldaldoboz, elöl szélesedő orrkúp, ami elölnézetből töröttnek néz ki stb. Sebastian Vettelt a második hét elején még nem győzte meg a Mercedes tempója, de persze az ő szeme megakadt a címvédők újításain. Mi is van azzal az állításukkal, hogy ha drasztikusan hozzányúlnának a szárnyhoz, akkor az egész autót át kellene alakítani? Ezek szerint sikerült, sőt, direkt úgy tervezték a W10-et, hogy két egymástól eltérő modellt próbálnak ki élesben. Ennyi módosítást nem az első és a második hét közti három nap alatt terveztek meg, gyártottak le, és szállítottak helyszínre.
Tehát úgy fest, hogy a Mercedes két markánsan elkülönülő aerocsomaggal érkezett Barcelonába, és az első kapásból nem bizonyult elég gyorsnak. Az A-B autós elmélet szerint az A verzió a fejlesztés novemberi állapotát tükrözi, és azért volt szükség ebben a formában bevetni, mert még nem állt rendelkezésre a tesztre szánt csomag. Kizárt, hogy nem használták fel legalább az Abu Dhabi Nagydíj utáni gumiteszt eredményeit, de fogjuk rá, hogy nagy vonalakban hihető a teória. Még abba sem tudok belekötni, hogy pénzkidobás olyan modellt felkészíteni a tesztre, amire aztán nem fognak építkezni. Elvégre arról a Mercedesről beszélünk, ami az aktív F1-es programja mellett anyagi és humán forrást átcsoportosítva minden vetélytársánál hamarabb megkezdte a felkészülést a turbó korszakra. Ilyesmi átrendeződést emleget Lewis Hamilton a Ferrarival kapcsolatban: miután az olaszok októberben végleg lemondtak a 2018-as konstruktőri címről, a háttérben 2019-re helyezték nagyobb hangsúly, amellyel a brit szerint egyhónapos előnyt szereztek a fejlesztésben. Akármi az igazság, a Ferrari csupán három ezreddel futott gyorsabb kört a Mercedesnél. Azonos gumikeveréken, ismeretlen üzemanyag mennyiséggel és fordulatszámmal, de talán joggal feltételezhető, hogy a legutolsó napon mindkét csapat kihozta a maximumot az erőforrásából.
Az utolsó előtti tesztnapon a Mercedes B autója átváltozott a posztban fentebb emlegetett vonattá, lerázta magáról a 2018-ból visszatérő gumiszemcsésedést és az idei legkeményebb keveréken átrobogott a mezőnyön. Legyinthetnénk, hiszen mindig jók voltak keményebb gumikon. Még ha egy lépéssel a Mercedes előtt jár a Ferrari, az elmúlt évek tapasztalata alapján ez a háromezrednyi előny már Ausztráliában megfordul. Idén fel sem teszem a kérdést, hogy legyőzhető-e a Mercedes. Inkább megkövetem magam utólag, minthogy olyanokat írjak, hogy Ferrari idén biztosan megakadályozza, hogy hatodszor is bajnok legyen a Mercedes. Nem a 2018-as Német Nagydíj visszajátszása: Vettel balesetét műszaki hiba okozta
Csapaton belüli párharcok
A csapatok sorrendje a tavalyi konstruktőri bajnokság végeredménye, zárójelben annak a nevével, aki szerintem a párharcot nyeri.
Mercedes: (Lewis Hamilton)
Eddigi legrosszabb F1-es évével és egy ultimátummal a háta mögött Bottas kijelentette, hogy bármit megtenne a bajnoki címért, és ennek érdekében harapós lesz. Valaki szóljon neki, hogy Toto Wolff szerint megint a lehető legerősebb Hamilton ül a másik ezüst autóban. A csapatfőnök egyértelmű üzenetnek tekinti, hogy a Ferrari előre leosztotta lapokat a versenyzői között. Mármint üzenet Charles Leclerc-nek. Mondta egy olyan csapat első embereként, ahol 2018-ban teljesen megszokottá vált, hogy szemrebbenés nélkül győzelemtől is megfosztják a bajnoki hajrában nem tényező versenyzőjüket.
Ferrari: (Sebastian Vettel)
Ahogy teltek a tesztnapok, egyre több hibával szembesültek, így a versenyzőik egymás ellen várható szereplésénél életbevágóbb téma, hogy gyorsabbá, de főleg megbízhatóbbá tegyék az autót az Ausztrál Nagydíjra. Leclerc nem lepődött meg rajta, hogy Vettel virágnyelven megkapta a csapaton belüli elsőszámú státuszt, de nem is szeretné, hogy örökké a német legyen a kivételezett. Hiába kerülné a csapat a nyílt utasításokat, amint Leclerc felveszi a fonalat, elkerülhetetlenné válik a beavatkozás. Persze ha még mindig jobban ragaszkodnak a konstruktőri címhez, mint az egyénihez, akkor közöljék Vettellel is, hátha meggondolja magát és otthagyja őket. Éppen mostanában cáfolta a visszavonulását pedzegető pletykákat.
Red Bull: (Max Verstappen)
Természetesen nem csak a Ferrari és a Mercedes tesztelt Barcelonában, de azzal, hogy a Red Bull 2019-től Honda erőforrásra váltott, és egyik versenyzőjük sem került be a nyolcnapos teszt tíz leggyorsabbja közé, mosolygással fogadtam Helmut Marko kijelentését, miszerint ő legalább öt győzelemre számít. Finoman szólva is lehetetlennek hangzik, és nem Verstappen miatt, aki megfogadta, hogy többé nem hivatkozik az életkorára, amikor kifogást keres valamire. Megnyugodhat, csapata is leveheti az egyenlően kezeljük a versenyzőinket álarcot: Daniel Ricciardo egy tőlük gyengébb istállót választott, és nagy valószínűséggel Pierre Gasly sem fog első red bullos évében a holland fejére nőni. Nem is hagynák.
Renault: (Daniel Ricciardo)
Eddig minden területen hátrányban voltak, ami elválasztotta őket az élmezőnytől: hiányzott a tempó, a megbízhatóság, a jó kaszni, és a versenyzőikkel sem álltak jól. Most saját méréseik szerint a +40 lóerőnek hála javultak egy körön, és a teszt egyik legfontosabb megbízhatósági mutatójában, a megtett körök számában harmadik helyen zártak a Mercedes és a Ferrari mögött. Valószínűleg ez is kevés lesz a rendszeres dobogós helyezéshez, de ha véletlenül becsúszna egy ajándék második-harmadik hely, Ricciardo fog ránk vigyorogni.
Haas: (Kevin Magnussen)
A teszten nem igazán villogtak. Hogy miért nem bízom bennük, megismétlem, amit a seregszemlében írtam: „három éve ragaszkodik a versenyzőpárosa egyben tartásához. A fékekre, gumikra, szélre, többi versenyzőre, de főleg Marcus Ericssonra, a kerékvetőkre stb. kényes Grosjeannal, és a mezőny egyik rosszfiújának tartott Magnussennel nem lesz egyszerű megőrizni a 2018-as konstruktőri ötödik helyüket, ugyanis pont az ötödik hely környékére várható a legnagyobb küzdelem a középcsapatok között.”
McLaren: (Carlos Sainz)
Nem könnyű egy csapatújoncra és egy F1 újoncra építkezni, de a tesztek alapján úgy néz ki, nem csupán megismételhetik a tavalyi biztató szezonkezdést, hanem kitarthat a lendület a szezon végéig. Az első csapat, ahol bizonytalanul tippeltem, ki nyeri a párharcot, ugyanis Sainz nem győzött meg a Renault-ban.
Racing Point: (Sergio Perez)
Elmondásuk alapján megcsúsztak a fejlesztéssel, és a 2018-as autójuk B változatát tudták csak pályára vinni. Nagyjából Ausztrál Nagydíjra tartanak ott a fejlesztésben, ahol az első tesztnapon kellett volna, így a második legkevesebb megtett körön kívül semmit sem mutattak. A rutinja miatt tippelem Perezt a párharc nyertesének.
Alfa Romeo: (Kimi Raikkönen)
Nincs miért panaszkodniuk, hiszen több kört tettek meg a Red Bullnál és Raikkönen nevéhez fűződik az ötödik leggyorsabb kör. A 2017-es autótörései után előítéletes vagyok Antonio Giovinazzival, szerintem Raikkönen akkor is megnyerné a csapaton belüli versenyt, ha kihagyna pár futamot. Igen, ez dicséret akar lenni.
Toro Rosso: (Danyiil Kvyat)
Ők is több kört tettek meg a Red Bullnál, és versenyzőik az összesített 6-7. helyeken zártak. A Honda három éven keresztül semmit sem villantott a McLaren partnereként, azt követően a Toro Rosso egész 2018-ban a Red Bullnak tesztelte a motort, hogy az idei tesztek után magabiztosan kimondják: főnyeremény a tavalyi teljesítményéhez képest. A pilótáikról is ódákat zengnek, úgy dicsérik Danyiil Kvyatot, mintha sosem hangzott volna el, hogy „már nem fog hozzánk visszatérni, nem hiszünk abban, hogy képes a hosszú távú javulásra”, és Alex Albon is meggyőzőbben mutatkozott be, mint számítottak rá. Vajon kit választana a Red Bull, ha pótolni kellene az egyik versenyzőjüket?
Williams: -
Két teljes tesztnapot késett az autójuk, nem tettek meg többet tizenöt körnél egyszerre. Legfeljebb azt tippelhetném meg, hogy melyik versenyzőjük végez többször előkelőbb nulla pontos helyen, csakhogy fogalmam sincs. Már a legdurvább forgatókönyv is eszembe jutott: csődbe mennek év közben.
(A képek nem tőlem származnak, és felhasználásukból nem keletkezik anyagi hasznom.)